Nincs címe a bejegyzésnek

Állok a tus alatt. Elfelejtem a zuhanykabinon kívüli világot. Csak én vagyok és a zuhany rózsa. Becsukom a szemem és várom mi történik. A forró víz már vörösre mart. Majd kinyitom a szemem és csodát látok. Látom a vízcseppeket, ahogy folynak le a vállamon és a karomon. Minden egyes vízcsepp egy külön csoda. A tökéletesség. Minden egyes csepp más és más, mégis tökéletes egységet alkotnak. Nem kérdezik miért, és hogyan. Csak léteznek. Tökéletes boldog érzés. Nem akarom abbahagyni a tusolást. Talán már órák óta állok így itt a tus alatt. Nem akarom elzárni a csapot, nem akarom ezt a létezést megállítani. Így hagyom tovább hadd folyjék..Az életem is így folyik el. Tökéletes cseppekben. De amikor ezeket a cseppeket megélem nem fáj, hogy elmennek. Hagyom hadd menjenek.

Így a tust lassan elzárom és folytatom tovább a létezést.

Ajánló
Kommentek
  1. Én