Eltűnt és ellopott idő. Ellopták és elrejtették. Csendben, elfelejtkezve nyugszik egy hátsó zsebben. A hátsó zseb pedig egy vállfára akasztva várja sorát egy szekrény mélyén. Az a szekrény pedig egy elfelejtett hely, eldugott házában van. Csupán egy szó, egy aprócska dallam juttatta eszembe. El kell mennem megkeresnem azt a házat. Valahol az erdő mélyén áll, de az utat elfelejtettem. El kell indulnom. De merre menjek? Hallgatnom kell az ösztöneimre. Futócipőt húzok és elindulok. Elindulok ismerős utakon és csak bolyongok. Keresem az utat, de nem találom. Megállok, leülök a fűbe. Gondolkodom és hallgatom a csendet. Lefekszem, elkezdem a felhőket számolni. Ott egy elefánt, amott pedig egy kiskutya ugrál. Lecsukom a szemem és ábrándozom. Egyszer csak jön egy érzés. Mennem kell. Elindulok. Már nem a megszokott útvonalon futok. Ismeretlen táj tárul elém. Hatalmas fenyőerdőbe érek. Az illat bizsergeti a testem, betölt. Élvezem ezt a futást. Egy tisztásra érek. És igen, ott egy kis ház. Óvatosan közelítem. Félek, pedig tudom nem szabad félnem. Lámpafény pislákol. Veszek egy nagy levegőt bekopogok. Választ nem hallok, így benyitok. A tűzön egy tálban étel rotyog, az asztalnál pedig nagyapám ül. Fejét a kezébe temeti. Halkan egy imát mormol. Nem merek közelebb menni. Félek, ha megérinteném semmivé foszlana. Porrá és hamuvá, amiből vétetett. Megfordul, rám néz. Arcán egy mosoly húzódik. Lassan feláll és megfogja a kezem. Könnyed az érintése, naftalin és pálinka illat lengi körbe. A por, amiből összeállt kavarog és finoman simogatja a bőröm. Elvesznék ebben az örvénylésben. Átölelem az örvénylő porhüvelyt. Milyen régen tettem már így, annyira hiányzott. Majd amikor kibontakozom az öleléséből egy szobába vezet. A szobában egy szekrényre mutat. Kinyitom azt a szekrényt, ott egy vállfán egy nadrág lóg árván. A hátsó zsebében pedig…Úristen ott volt. Ott volt az az eltűnt idő. Finoman a két kezembe teszem és gyönyörködöm benne. Kitárom a tenyerem és odanyújtom nagyapámnak. Elveszi tőlem, és lassan az örvénylés eltűnik. Porrá hamvad újra. De az a por bennem él tovább.

Megosztás a facebookon